Tékozló fiúk
Hallottam hírét a tékozló fiúnak,
Ki elkérte részét,
Boldog volt, hogy indulhat.
Nézd, hogy jött vissza,
Sem barátja, sem hite,
Egy szál ruha rajta,
Ez maradt, ez mindene.
Ma megint sûrû az éj,
Kiáltást sodor a szél,
Én tudom, egyedül fél,
De holnap megint remél,
És így lesz, amíg csak él,
Elindul és visszatér.
Hallottam hírét
Szegény öreg apjának,
Ki átadta részét
Legkedvesebb fiának,
Tárva-nyitva,
Áll éjjel a háza,
Úgy hívta vissza,
Kapujába állva.
Ma megint sûrû az éj,
Kiáltást sodor a szél,
Én tudom, egyedül fél,
De holnap megint remél,
És így lesz, amíg csak él,
Elindul és visszatér.
Hallottam hírét
A nagyobbik testvérnek,
Ki nem kérte részét,
S megtette, mit kértek,
Észre sem vették,
Sohasem szerették,
Most jön, kéri részét,
És így próbál szerencsét.
Os Meninos Perdidos
Ouvi falar do menino perdido,
Que pediu sua parte,
Feliz por poder ir.
Olha como ele voltou,
Sem amigo, sem fé,
Só uma roupa no corpo,
Isso ficou, isso é tudo que tem.
Hoje a noite tá densa de novo,
O vento traz um grito,
Eu sei, ele tem medo sozinho,
Mas amanhã vai ter esperança de novo,
E assim será, enquanto viver,
Ele parte e volta outra vez.
Ouvi falar do
Pobre velho pai dele,
Que deu sua parte
Pro filho mais querido,
Com a porta aberta,
A casa fica acordada à noite,
Ele o chamou de volta,
Esperando na entrada.
Hoje a noite tá densa de novo,
O vento traz um grito,
Eu sei, ele tem medo sozinho,
Mas amanhã vai ter esperança de novo,
E assim será, enquanto viver,
Ele parte e volta outra vez.
Ouvi falar do
Irmão mais velho,
Que não pediu sua parte,
E fez o que pediram,
Nem perceberam,
Nunca o amaram,
Agora ele vem, pede sua parte,
E assim tenta a sorte.