Csillagszellõ
Alhana:
A vihar után csend jött, most némán hallgatom
Úgy hittem, nem érnek földre a hullócsillagok.
Hogy apám és az otthonom mindörökké vár,
A zöld erdõ, a selyemfák, a nap az én hazám.
Nézd, most összedõlt a szellõ fújta kártyavár,
A birodalom romokban, itt fekszik jó apám.
Miért kellett a gonosz varázs, hazug szép mesék,
Mit ér hát a hatalom, ha lelked most a tét?
Lorac:
Ha visszafordíthatnám az idõt, a szép napok,
Eljönnének hozzám újra a boldog hónapok.
Nevetnék, hogy nevess Te is, fogd kezem, Alhana
Még itt lenne, még létezne, az elfek otthona.
Nem akartam semmit, csak egy boldog szigetet,
A sárkánygömbök erejétõl vártam új életet.
A Nap tûzével, Hold fényével tettem rá kezem,
De a kristálygömbök hazugsága elvette lelkemet.
Ref.:
A álom véget ért, egy új élet hajnalán
Az elfek õsi népek büszkén áll a vár fokán.
A álom véget ért, nincs több harc és szenvedés,
És neved fent ragyog majd, a dicsõség egén.
Vento das Estrelas
Alhana:
Depois da tempestade, veio o silêncio, agora escuto em vão
Achei que as estrelas cadentes nunca tocariam o chão.
Que meu pai e meu lar esperariam pra sempre,
A floresta verde, os salgueiros, o sol é minha terra.
Olha, agora desabou o castelo de cartas que o vento soprou,
O império em ruínas, aqui jaz meu bom pai.
Por que teve que vir a maldição, contos de fadas enganadores,
De que adianta o poder, se a alma é o que está em jogo?
Lorac:
Se eu pudesse voltar no tempo, aos dias de sol,
Os meses felizes voltariam a mim, em um novo farol.
Eu riria, pra você rir também, segure minha mão, Alhana
Ainda estaria aqui, ainda existiria, o lar dos elfos.
Não queria nada, só uma ilha de alegria,
Esperava uma nova vida com o poder das esferas de dragão.
Com o fogo do Sol, a luz da Lua, coloquei minha mão,
Mas a mentira das esferas de cristal levou minha alma.
Ref.:
O sonho acabou, na aurora de uma nova vida
Os antigos elfos orgulhosamente estão na muralha erguida.
O sonho acabou, não há mais luta e sofrimento,
E seu nome brilhará lá em cima, no céu da glória.