395px

Este Caminho Não Te Leva

Cserháti Zsuzsa

Ez Az út Nem Visz Feléd

Késő már, jön az éj,
és én elindulok szűk utcák során.
Szívem fáj, szívem fél,
mégis megyek tovább, vakon, ostobán.

Ez az út nem visz feléd,
de ha hívsz, ha kellenék,
újra ébredne az emlék,
s mint rég, futnék feléd.
Régen várom azt a szót,
adj nekem még egy kis jót,
tudom, hogy nincsenek csodák,
engem mégse küldj tovább!

Késő már, jön az éj,
és a hűvös ujját lágyan ejti rám.
Szívem fáj, szívem fél,
mikor karjaiba szorít a magány.

Ez az út nem visz feléd...
...mikor karjaiba szorít a magány.
Késő már, jön az éj, várok rád.

Este Caminho Não Te Leva

Já está tarde, a noite vem,
e eu sigo por ruas estreitas.
Meu coração dói, meu coração tem medo,
más eu sigo em frente, cego, bobo.

Este caminho não te leva,
mas se você chamar, se eu precisar,
uma nova lembrança acordaria,
e como antes, eu correria até você.
Há muito espero por essa palavra,
me dá mais um pouco de coisa boa,
sabendo que não há milagres,
mas não me mande embora!

Já está tarde, a noite vem,
e o frio suavemente toca em mim.
Meu coração dói, meu coração tem medo,
quando a solidão me aperta em seus braços.

Este caminho não te leva...
...quando a solidão me aperta em seus braços.
Já está tarde, a noite vem, eu espero por você.