Huszárnóta
Jó az ember madarának
Ha a szívek közé fészkel
Nem kell magyarázat
Sem útravaló fényjel
Csak olyan jó szép bordák
Közül nézi a valót
Csak úgy szeretnék lenni
Ahogy egy rét ringat egy hajót
Tegyél le, tegyél le, tegyél le
Elég volt vicceltem elég volt
Tegyél le
Hiába más hibája
Az a világ a fejedbe nem megy
Erdõ nõtte be az ösvényt
Ahol a málnát szedted
És ha újra szeretnéd látni
Nyugtalan se lennél
Az a gyermekkori bogár
Akit taposni szerettél
Te lettél, tegyél le, tegyél le
Vicceltem elég volt
Tegyél le, tegyél le
(alig hallhatóan)
Kiszáradt partokra
Vihetnél most el
Nézek volt habokba
A szél porokat kever
Látok régi halat
És darazsakat rajta
Látod õ is maradt
És most meg van halva
Canção do Cavaleiro
Bom é o homem do seu pássaro
Se ele faz ninho entre os corações
Não precisa de explicação
Nem de luz pra levar na mão
Só tão belas costelas
Que entre elas vê a verdade
Só queria ser assim
Como um campo embala um barco
Deixa eu ir, deixa eu ir, deixa eu ir
Já deu, eu só tava brincando, já deu
Deixa eu ir
Não adianta a culpa ser de outro
Esse mundo não entra na sua cabeça
A floresta tomou conta da trilha
Onde você colhia as framboesas
E se quisesse ver de novo
Nem ficaria inquieto
Aquele inseto da infância
Que você gostava de pisar
Você se tornou, deixa eu ir, deixa eu ir
Eu só tava brincando, já deu
Deixa eu ir, deixa eu ir
(quase inaudível)
Pra margens secas
Você poderia me levar agora
Olho para as antigas ondas
O vento mistura as poeiras
Vejo um peixe antigo
E vespas em cima dele
Vê, ele também ficou
E agora está morto