Technika Angyala I
bár arcát ismertem már
névjegykártyát nyújtott át
diszkrét dicsfényben fürdött
megfogtam Isten lábát
angyal szállt akkor köztünk
nadrágszíján engedve
önzetlen karnyújtással
mindezt csak értem tette
élõben még sokkal szebb volt
míg kártyát választott
csend sem mozdult
nincs több kérdés
úgy kért kódot
egy halk szót sem mondott
egyek voltunk
és minden problémához
újabb tesztet végzett el
újabb számításokkal
önköltséget számolt fel
még kisebb árrést ígért
nem hallottam még jobbat
ingyen tömjénmintát szórt
míg Kafkán gondolkoztam
Anjo da Técnica I
já conhecia seu rosto
me entregou um cartão
banhado em uma luz discreta
segurei o pé de Deus
um anjo então desceu entre nós
com seu cinto de calça solto
com um gesto altruísta
tudo isso ele fez só por mim
ao vivo era muito mais bonito
enquanto escolhia o cartão
o silêncio não se moveu
não havia mais perguntas
ele pediu o código
e não disse uma palavra
éramos um só
e para cada problema
efetuou mais um teste
com novos cálculos
cobrou o custo
e ainda prometeu uma margem menor
nunca ouvi nada melhor
distribuiu amostras de incenso de graça
enquanto eu pensava em Kafka