Erdei Virág
Erdõ mélyén kis virág áll magányosan
Nem látta még napsugár, vár oly bánatosan
Nem látott napot még sosem
De a fák mesélték már hogy milyen
Szemébõl árad, árad a fény
S ha eljön az este, nyugodni tér
De jó nektek büszke fák, ti mindent láthattok:
Napot, felhõt, szivárványt, esti csillagot.
A sok szépbõl nemkem is hagyjatok,
Itt lenn a sötétben sápadt vagyok
Az életem rövid már: hervadok
It lent a sötétben meghalok
Hûvös szellõ fujdogál, lágy esõt szitál
A kis virág sirdogál - nincs reménye már
De álmában feljön a nap, szórja-szórja a sugarakat,
A fák olyan kicsik, mint õ, és köztük sok szép-szép virág nõ
De álmában feljön a nap szórja-szórja a sugarakat,
A fák olyan kicsik, mint õ, és köztük sok szép-szép virág nõ
Flor Solitária
No fundo da floresta, uma flor está sozinha
Nunca viu a luz do sol, espera tão triste
Nunca viu o dia, não sabe como é
Mas as árvores já contaram como é
De seus olhos irradia, irradia a luz
E quando chega a noite, vai descansar
Ah, como vocês, orgulhosas árvores, podem ver tudo:
Sol, nuvens, arco-íris, estrela da noite.
De toda essa beleza, deixem um pouco pra mim,
Aqui embaixo, na escuridão, estou pálido
Minha vida já é curta: estou murchando
Aqui embaixo, na escuridão, estou morrendo
Uma brisa fresca sopra, uma chuva suave cai
A pequena flor chora - já não tem esperança
Mas em seu sonho, o sol aparece, espalhando, espalhando seus raios,
As árvores são tão pequenas quanto ela, e entre elas muitas flores lindas crescem
Mas em seu sonho, o sol aparece, espalhando, espalhando seus raios,
As árvores são tão pequenas quanto ela, e entre elas muitas flores lindas crescem