Layae Bölcsõje
Az éjnek fájó szépsége
Vigyáz a holt lelkére.
A vigyázó halált hoz és
Nem lesz többé születés.
Árnyak kezén jár a bölcsõ,
Alszik még az apró nõ.
Kínzott lesz, ki felébreszti,
Nyakát annak penge metszi.
Layae, még ne ébredj fel,
Bölcsõdalod hallgasd meg!
Layae, még álmodhatsz,
Hogy itt az idõd, ne hidd azt!
Az erdõ ölén, sötét fák közt,
Vadak karma õrzi,
Nem találhat rá
Semmi ami földi.
O Berço de Layae
A dorosa beleza da noite
Cuida da alma que se foi.
O guardião traz a morte e
Não haverá mais renascimento.
A sombra caminha com o berço,
A pequena mulher ainda dorme.
Aquele que a acordar sofrerá,
Pois a lâmina corta seu pescoço.
Layae, ainda não acorde,
Escute sua canção de ninar!
Layae, ainda pode sonhar,
Que é sua hora, não acredite nisso!
No seio da floresta, entre árvores escuras,
As garras das feras a protegem,
Nada pode encontrá-la
Nada que seja deste mundo.