Az életút
Nézd ember!
Hogy remeg kezed!
Ha eltunik tenvilágod,
Megérzed e veszted?
Másé a tiltott gyümölcs
Ízét is más érzi már
Mérge lett csak a tiéd
és az elmúlás...
Küzdöttél és bízva bíztál
Vétkeztél,
Bunhodj!
Elveszett minden részlet
Zavaró és valószerutlen
Klisék, s az a biztos végzet
Üres teljesség
A falakon, melyek körülvesznek
Feldereng néhány hazugság
Idézek egyet, s hogy igazát értsem
Arcomba vésem minden sorát
Mondd hol az az elvont érzés
Ha vagyok, s nem csak látszom lenni
Ez az elmúláshoz kötött lét
Túlontúl rövid felfedezni
Misztikus érvelés és a láz
Vajon hol az igazság
Talán az érem túloldalán
Vagy keressem ideát?
Tapogatódzom vakon és némán
A kiút vágya nem hagy pihenni
Borbe vésve rajtam minden írás
Jeleit nem merem feledni
De az útra magam lépek
S járom, míg a remény éltet
Mert hiszem, hogy a sok hazugság mélyén
Valami még az enyém
Pár érzés, s megannyi rontott lépés
Megalkuvás, meg nem értés
Az élet néha mit sem ér
És most elmúlt, ennyi, vége
Sokat magam sem adnék érte
De mindez én voltam
Az emlék enyém
Ennyi voltam, ennyit értem
Többet vártam, mást reméltem
Az élettol - de mit sem ért
Semmit sem ért
O Caminho da Vida
Olha, cara!
Teus dedos tremem!
Se o teu mundo desaparece,
você sente a sua perda?
O fruto proibido é de outro
Seu gosto já é de outra pessoa
Teu veneno agora é só teu
E a passagem...
Você lutou e confiou na esperança
Você errou,
Pague por isso!
Perdeu-se cada detalhe
Confuso e irreal
Clichês, e aquele destino certo
Uma plenitude vazia
Nas paredes que te cercam
Algumas mentiras surgem
Cito uma, e pra entender a verdade
Gravo cada linha na minha cara
Diga, onde está aquela sensação abstrata
Se eu sou, e não sou só uma ilusão
Essa existência ligada à passagem
É curta demais pra se descobrir
Raciocínio místico e a febre
Onde estará a verdade
Talvez do outro lado da moeda
Ou devo buscar uma ideia?
Tateio, cego e em silêncio
O desejo de escapar não me deixa em paz
Escrito em mim, cada rastro
Não me atrevo a esquecer
Mas eu sigo meu caminho
E ando, enquanto a esperança me alimenta
Porque eu acredito que por trás de tantas mentiras
Ainda há algo que é meu
Alguns sentimentos, e tantos passos errados
Conformismo, incompreensão
A vida às vezes não vale nada
E agora passou, é isso, acabou
Eu não daria nada por isso
Mas tudo isso fui eu
A lembrança é minha
Fui isso, e só isso valeu
Esperava mais, sonhava diferente
Da vida - mas não valeu nada
Nada valeu.