Asztrálpor
Nézd, ez fény, vajon mit érlel
Lénye mindent beragyog
Lehetne tán maga az ember
De lelke védtelen, s gyarló
Hol van megírva
Hogy nem létezik végzet?
Egyszer majd, ha a fény kialszik
És a valóság részt követel
Feltûnik majd, milyen törékeny
Volt az, mit világnak hittek
A végtelen mindenben létezik
Asztrálpor kavarog, örvénylik
Épp mintha látnád,
S mégsem találnád
Így lett megírva, benne lebeg a végzet
Épp ahogy teremthet,
El is emészthet
Éltet, emészthet
Fényt ád, sötétbe tör
Mint érzés vagy képzet
Asztrálpor kavarog, testet ölt
Fényt ád, sötétbe tör
Kavarog - testet ölt
Egyensúly, alapja létnek
Részben, s egészben
Az ellentétre épül minden
Káosz, s harmónia egyben
Pó Astral
Olha, isso é luz, o que será que gera
Sua essência ilumina tudo
Poderia ser até o próprio ser humano
Mas sua alma é vulnerável e falha
Onde está escrito
Que não existe destino?
Um dia, quando a luz se apagar
E a realidade exigir seu quinhão
Vai aparecer como é frágil
Aquilo que o mundo acreditou
O infinito existe em tudo
Pó astral gira, se agita
Como se você pudesse ver,
E ainda assim não encontrasse
Assim está escrito, nele flutua o destino
Assim como pode criar,
Pode também devorar
Dá vida, devora
Dá luz, rompe a escuridão
Como um sentimento ou uma ideia
Pó astral gira, toma forma
Dá luz, rompe a escuridão
Gira - toma forma
Equilíbrio, a base da existência
Em parte, e no todo
Tudo se constrói sobre a oposição
Caos e harmonia juntos.