Mindörökre
Túl sok már a jóból, így az ember megpihen
Álnok a jelen idő, mert a múltba vész minden
Mire várunk még
Egyszer véget ér a játék
Életünkkel
Fáradtan dőlsz hátra sok-sok elmúlt nap után
A monoton szürkeség fájhat a legjobban talán
Hol van már a múlt
És a régi béke eltűnt
Mindörökre
Sose menekül, aki a jóba bekerül
(hisz) Bármibe kerül, az élet neki sikerül
(mert) Mire neki beborul, már minden kiderül
(és) Az áldozati bárány a levesbe kerül
Verekszel a helyedért egy kitalált sorban
El ne hidd e korban, ha azt hallod, hogy jól van
Mindenki csak harcol, gürcöl és görcsöl
Bezárt a gyár és kinyitott a börtön
Szomjas a lelked, hiányzik a mámor
Ritkán lövi nyilait a szívedbe Ámor
Rosszabb ma a helyzet, mint ahogy tegnap hittem
A kreatúra bömböl, mosolyog az Isten
A szabadság kék madara még fiatal és gyenge
Körülötte homály, villanhat a penge
Senki sem áll őrt és jót sem érte
A jövő a múltat gyorsan utolérte
Túl sok már a jóból, így az ember megpihen
Álnok a jelen idő, mert a múltba vész minden
Mire várunk még
Egyszer véget ér a játék
Életünkkel
Megmarad magának ez a mélybe zárt magány
Életben tart mégis, tudod, néha az a lány
Merre lesz majd ő
Ha az egész véget ér
Mindörökre
Para Sempre
Já tá demais do bom, então a gente dá uma pausa
O presente é traiçoeiro, porque tudo se perde no passado
O que estamos esperando ainda
Uma hora o jogo acaba
Com nossas vidas
Cansado, você se joga pra trás depois de tantos dias passados
A monotonia cinza pode doer mais que tudo, talvez
Cadê o passado já
E a velha paz desapareceu
Para sempre
Nunca escapa quem entra no bom
(afinal) Custa o que custar, a vida pra ele dá certo
(porque) Quando a coisa desanda, tudo já se revela
(e) O cordeiro sacrificado vai parar na sopa
Você briga pelo seu lugar numa fila inventada
Não acredite nessa época, se ouvir que tá tudo bem
Todo mundo só luta, se esforça e se contorce
A fábrica fechou e a prisão abriu
Sua alma tá sedenta, falta a embriaguez
Raramente o Amor atira suas flechas no seu coração
Hoje a situação tá pior do que eu pensei ontem
A criatura grita, Deus sorri
O pássaro azul da liberdade ainda é jovem e fraco
Ao seu redor, névoa, a lâmina pode brilhar
Ninguém se importa e nada vale a pena
O futuro rapidamente alcançou o passado
Já tá demais do bom, então a gente dá uma pausa
O presente é traiçoeiro, porque tudo se perde no passado
O que estamos esperando ainda
Uma hora o jogo acaba
Com nossas vidas
Essa solidão profunda vai ficar com ele
Mas ainda mantém vivo, você sabe, às vezes é aquela garota
Pra onde ela vai
Quando tudo acabar
Para sempre