Tavaszköszöntõ
Tavaszköszöntõ (Springsaluter)
Én kimenék hegyre,
lenézek a völgybe,
ott van látom, iszik,
csodafiú-szarvas.
Homlokán fényes nap,
ág-bogán csillagok,
(gyúlatlan gyulladnak)
oldalán égi hold.
Gyúlatlan gyulladnak
meg sosem hervadnak,
patak, melybõl iszik,
aranyra változik.
Lábnyoma merre tart,
zöld mezõk ébrednek,
sziklák vizet adnak,
virágok élednek.
Hej regö-rejtem, sosem felejtem
a napnak ragyogását,
a holdnak lángolását,
a csillagok világát!
Hej regö-rejtem, sosem felejtem
a szél zúgó szavát,
a patak fényes aranyát,
felzengõ tavasz dalát!
Saudação da Primavera
Saudação da Primavera (Saudador da Primavera)
Eu subi a montanha,
vejo o vale lá embaixo,
vejo um garoto bebendo,
um cervo maravilhoso.
Na testa, um sol brilhante,
nos galhos, estrelas,
(que ainda não acenderam)
na sua lateral, a lua.
Que ainda não acenderam
mas nunca murcham,
um riacho do qual bebe,
se transforma em ouro.
Para onde vão suas pegadas,
os campos verdes despertam,
as pedras dão água,
as flores renascem.
Ei, regô-rejtem, nunca esquecerei
o brilho do sol,
a chama da lua,
o brilho das estrelas!
Ei, regô-rejtem, nunca esquecerei
a voz do vento rugindo,
o ouro brilhante do riacho,
a canção ressoante da primavera!