Ima

Oração

Ima

Milhares de feridas abertasEzernyi sebből vérezve
Milênios e eternidadeÉvezredek és örökkévalóság
Milhares de facas afiadas cortam em mimEzernyi éles késként hasít belém
Olhares infinitamente longosVégtelen hosszú pillantások
Através de eras esquecidasElfeledett korokon át
Para a distânciaA messzeségbe
E sabendo que nunca acabaÉs tudva hogy sohasem ér véget
Sabendo que não há oração que absolvaTudva hogy nincs ima mely feloldoz
Nenhuma súplica pode libertarSemmilyen könyörgés nem oldozhat fel
Nada pode amenizar a chama do sofrimentoSemmi sem enyhítheti a szenvedés lángját
Que arde alto acima de mimAmi magasra csap felettem
Mesmo sabendo que as chamas acima de mimMégha tudom is hogy a lángok felettem
Nunca se apagarãoSohasem alszanak ki
Eu apago a morteCsillapítom a halált
Com o pensamento da passagemAz elmúlás gondolatával
E chamo a escuridão para queÉs hívom a sötétséget hogy
Com seu manto sombrio e o hálito da morteSötét leplével és a halál leheletével
Me leve consigo...Elvigyen magával...
Me leve da vida...Elvigyen az életből...
Toda noite eu imploro pela morteMinden éjjel könyörgöm a halálért
Eu a chamo.Hívom őt.
Sussurro seu nome em velhos lugares esquecidosA nevét suttogom öreg elfeledett helyeken
Sussurro seu nome toda noiteA nevét suttogom minden éjjel
Eles sabem que pertenço a outro mundoŐk tudják hogy más világhoz tartozom
Ouvem que sussurro seu nomeHallják hogy a nevét suttogom
Enquanto a chamo...Ahogy hívom...