Átérezni A Halált
Csak hideg ami körülveszi
az örökkévalóságban úszó lelkem
végtelen elfeledett ösvényeken bolyong
Egy örökké haldokló démon
Fájdalomként kísértve öreg sötét helyeken
A sötét mélységben
egy suhanó halvány árnyként
Ezernyi éjszakán át a ködös homályba
halvány árnyak suhannak
És a fájdalom sikolyai zúgnak
Megnyitom a kapukat a halálba és sötétségbe
Eldobok minden életet
megölök minden illúziót
Szólítom õt a sötétben
megnyílok az örök sötét erõnek
A sötétségnek...
Hogy kiteljesedjen bennem
Õ a sötétség
Feladva mindent...
Átérezni a halált...
És õ a sötétbõl válaszol
De már belülrõl szól egy hang
Megnyílva a sötétségnek
Átlépve a halál kapuján
Megnyitva a halál kapuit
Ami az örökkévalóságba vezet
Eldobva minden halandó dolgot
Megnyitva a sötét erõknek
Átérezni a halált...
Feladva mindent...
Átérezni a halált...
Feladva mindent...
Átérezni a halált...
Sentir a Morte
Só o frio que me cerca
minha alma flutua na eternidade
perdida em caminhos esquecidos
Um demônio que está sempre morrendo
Assombrando em velhos lugares sombrios
Nas profundezas escuras
como uma sombra pálida que passa
Por mil noites na névoa turva
sombras tênues deslizam
E os gritos da dor ecoam
Abro os portões para a morte e a escuridão
Desprezo toda a vida
mato toda a ilusão
Eu a chamo na escuridão
me abro para a força da eterna escuridão
Para a escuridão...
Para que ela se complete em mim
Ela é a escuridão
Desistindo de tudo...
Sentir a morte...
E ela responde do escuro
Mas já dentro de mim uma voz soa
Abrindo-se para a escuridão
Transpondo o portão da morte
Abrindo os portões da morte
Que levam à eternidade
Desprezando tudo que é mortal
Abrindo-se para as forças sombrias
Sentir a morte...
Desistindo de tudo...
Sentir a morte...
Desistindo de tudo...
Sentir a morte...