Világfutó Szél

Világfutó Szél (Worldrunner Wind)

Egyszer kértem, szél lettem,
a nagyvilágot értem.
Másszor kértem, víz lettem,
Virág közé befértem.

Víz csókolta virágot,
harmat hajnalt köszöntött,
Szél bejárta világot,
falat, kaput ledöntött.

Megint kértem, tûz lettem,
szél, és nap táplált engem.
Tûzzel égtem, nap lettem,
virág-esõt neveltem.

Virág-esõ dallá lett,
hajnalt vitt, és életet.
Tûz új utat keresett,
csillagokkal nevetett.

Csillag leszek, éjjel fénye,
tûz melege, nap reménye,
világfutó szél tavaszon,
vadul, s örökké szabadon,
virágot hoz mezõ szárnya,
erdõket madárdal járja,
szabadon száguldva a széllel
a hajnal új világot érlel.