arnyek A Falon
Én, én vagyok az egyetlen,
Akivel ha beszéltem,
Mindig õszinte volt.
És reggel, ha meglattam a tükörben,
Ott volt, ha akartam, ha nem,
Szembejött az életem.
Nézd, az az arnyék, hogyha nem is nézel ra,
Veled él mindig,
Nélküle soha nem léphetsz tovabb.
Sok gyõzelem és sok kudarc,
Amivel ha van erõd, mégis
Tovabb léphetsz, tovabb élhetsz majd.
Körberajzolt arnyékképem
Szomoruan néz ram a falról.
Együtt megyünk végig az uton mar?
Nehéz, hisz minden bizonytalan,
És velem együtt oly sokan
Keressük, hol a kiut.
Nézd, almodni sem merünk mar!
Valaki elõl futottal,
A szived vadul kalapal.
A Sombra na Parede
Eu, eu sou o único,
Com quem se eu conversei,
Sempre fui sincero.
E de manhã, quando vi no espelho,
Estava lá, quisesse eu ou não,
A vida me encarava.
Olha, aquela sombra, mesmo que você não olhe pra ela,
Sempre vive com você,
Sem ela, você nunca vai seguir em frente.
Muitas vitórias e muitas derrotas,
Com as quais, se você tiver força, ainda assim
Você pode seguir em frente, pode viver mais.
Meu retrato de sombra desenhado
Olha triste pra mim da parede.
Vamos juntos seguir por esse caminho?
É difícil, pois tudo é incerto,
E junto comigo, tantos
Procuramos a saída.
Olha, nem sonhar a gente mais se atreve!
Alguém de você fugiu,
Seu coração bate descontrolado.