Lélekvesztõ
Háborog, morajlik a tó
Egy lélekvesztőn ringató
Sikító szél korbácsol, összecsapnak a fejem felett
Mégis vigyáz rám
Dühöngve simogat a szél
ősi erő, mi a mélyből kél
Lehúz a sötétbe, feldob az égig
Mégis vigyáz rám
Szép képet rajzol elém
Emlékét őrzi a vágy
Szelíden bújtat a mély
A tó mélye őrzi dalát
Nyugalma helyét
Visszavár
Visszahúz
Szorítja lelkem
A sorsom itt leltem
őrzöm titkát
A végtelen
Víztükör hátán
Halálom láttán
Egy csónak a világ
Barco da Alma
O lago está agitado,
Num barco da alma eu balanço.
O vento grita, chicoteia,
Mas ainda assim, cuida de mim.
O vento me acaricia com raiva,
Força antiga que vem do fundo.
Me puxa pra escuridão, me leva pro céu,
Mas ainda assim, cuida de mim.
Desenha uma bela imagem pra mim,
A memória é guardada pelo desejo.
Gentilmente me esconde na profundidade.
As profundezas do lago guardam sua canção,
Seu lugar de tranquilidade,
Esperando meu retorno.
Me puxa de volta,
Aperta minha alma.
Aqui encontrei meu destino,
Sinto seu segredo.
A eternidade,
Nas águas refletidas,
Ao ver minha morte,
Um barco no mundo.