Ez a nő nem az a nő
Ez a nő nem az a nő,
Ez a nő nem az a nő
No lám, megint
Egyedül áll és intelligensen
Kezeli az ügyeit az a nő
Akit hárman is dalukba foglaltak régen
És néha-néha, csak próbaképpen
A mobilszámát is tárcsázni kezdték
Ha egy-egy este még úgy érezték
Hogy randevúra is hívhatnák újra
Bár családba, gyerekbe, munkába bújva
Már elrejtőztek a kalandok elől
S ha néhanapján a hajó bedől
Kocsmába mennek és semmi randi
Csak a szemük sarkából kicsit kikandi-
Kálnak a pulton túli világra
És ha úgy érzik végül, hogy elég lesz mára
Taxit hívnak és indulnak haza
Bár a beszédük ma is még elég laza
Ez a nő nem az a nő...
De annak a nőnek már nem szól semmi
Aki a bankár fiával világgá menni
Pár éve nem is lett volna még rest
Bár mára a helyzete rosszabbul fest
Hisz nyaralni tavaly is egyedül ment
És strandolás helyett a szállóban fent
Elolvasta a bridget jones-ot
Ami a lelkén relatív sokat rontott
Ez a nő nem az a nő...
És hazatérve úgy két hét után
A szobába lépve csak állt ott sután
A mécsestartók és plüssmacik között
Észre sem véve a könnyű ködöt
Ami a szemére hullott, ahogy az életét nézte
Állt egy órát és csak úgy kapott észbe
Hogy a zsebében a telefon csöngeni kezdett
"ez vajon a vég, vagy egy újabb kezdet?"
Kérdezte magától a kijelző láttán
Amin megjelent neki maga a sátán
Csak hatosok egymás után, sorban
Annyit sóhajtott: "oké, hát jól van"
És bátran megnyomta a kis zöld gombot
Mire egy hang a kagylóban annyit mondott
"a taxija húsz perce a ház előtt várja"
És hősnőnknek végre mosolyra görbült a szája.
Ez a nő nem az a nő...
Essa mulher não é aquela mulher
Essa mulher não é aquela mulher,
Essa mulher não é aquela mulher.
Olha, de novo
Sozinha, ela fica em pé e com inteligência
Cuida da vida dela, essa mulher
Que há tempos foi tema de canções de três caras
E de vez em quando, só pra testar
Começam a discar o número dela
Se numa noite ainda sentem
Que poderiam chamá-la pra sair de novo
Embora escondida em família, filhos e trabalho.
Já se esconderam das aventuras
E se de vez em quando o barco afunda
Vão pra um bar e nada de encontro
Só espiam um pouco pelo canto do olho-
Pra fora do balcão, pro mundo lá fora
E se sentem que já deu por hoje
Chamam um táxi e vão pra casa
Embora a conversa ainda esteja bem solta.
Essa mulher não é aquela mulher...
Mas pra aquela mulher já não há nada
Que a faça querer sair com o filho do banqueiro
Há alguns anos, isso não seria um problema
Mas hoje a situação tá bem pior
Pois no ano passado, ela foi sozinha de férias
E ao invés de praia, ficou no hotel
Lendo Bridget Jones,
O que afetou bastante sua alma.
Essa mulher não é aquela mulher...
E ao voltar pra casa, depois de duas semanas
Entrando no quarto, ficou parada, sem jeito
Entre os porta-velas e os ursinhos de pelúcia
Sem perceber a leve névoa
Que caiu sobre seus olhos, enquanto olhava sua vida
Ficou lá por uma hora, até perceber
Que o telefone começou a tocar no bolso
"será que é o fim, ou um novo começo?"
Perguntou a si mesma ao ver a tela
Onde apareceu o próprio diabo
Só números seis, um após o outro
Suspirou: "tá bom, tudo bem"
E corajosamente apertou o botão verde
Quando uma voz do outro lado disse
"Seu táxi está esperando na frente da casa há vinte minutos"
E nossa heroína finalmente sorriu.
Essa mulher não é aquela mulher...