Szárnyán a szélnek
Ugyanaz a kezdet
ugyanaz a vég
koromsötét délben is az ég
lángoszlopok és vízözön
a civilizáció alkonya jön
idõrõl idõre újra úgy mint rég
maradék évek a mélyben
és földöntúli fényben
múlt és jövõ
csillagösvénye vár
Szárnyán a szélnek
vándorol a lélek
és otthonról hazatalál
Ugyanaz a tél
ugyanaz a nyár
ugyanolyan aranyló fénysugár
ível a mélybõl a magasba
naparcú istent faragva
egy kopjafába vagy kõbe
üzenem a halál se gyõz le
az igazak titka
az hogy aki tiszta
mennybõl a mennybe száll
szárnyán a szélnek
vándorol a lélek
és otthonról hazatalál
Nas Asas do Vento
É o mesmo começo
é o mesmo fim
mesmo no meio do dia, o céu é escuro
colunas de fogo e dilúvio
o crepúsculo da civilização vem
de tempos em tempos, de novo como antes
anos restantes no fundo
e em luz sobrenatural
passado e futuro
caminho das estrelas espera
Nas asas do vento
a alma vaga
e encontra o caminho de casa
É o mesmo inverno
e o mesmo verão
é o mesmo raio de luz dourada
se ergue do fundo para o alto
esculpindo um deus de rosto solar
em uma cruz ou em uma pedra
eu digo que a morte não me vencerá
o segredo dos justos
é que quem é puro
sobe do céu para o céu
nas asas do vento
a alma vaga
e encontra o caminho de casa