Kicsiország
Próbáltam én már rámutatni a hibáidra te isten,
Lezsíroztam az ördögömmel, hogy az élet a valószerűtlen,
Próbáltam én már visszaszívni a szavakat a számba,
Próbáltam én már feloldódni egy műanyag pohárba,
S próbáltam én már kívánságot dugni a mélyedésbe,
Kompenzálni a felettes énem látomásért cserébe,
És próbáltam én már zseblámpával világítani az égre,
A csillagokat csókolózás közben kapni a lencsevégre,
Kicsiország kicsi népe, de elég komoly a képessége,
Egyenesen hátrahagyott búcsúszót kiváltó hangok,
Ha ez az ország ez a széle a mennyország határmezsgyéje,
Valahol még találkozunk a bécsi kapunál, bájbáj…
Próbáltam én már letárgyalni a pokolban egy tornácot,
Megszólítani megpróbáltam a megfigyelt sokaságot,
És próbáltam én már lekattanni a füveidről te síva,
De a föld üresség az ég szüzesség és nincs olyan, aki kibírja,
Próbáltam én már átvezetni a tengereken a népem,
De nem volt sós és nem volt elég, hogy én csak úgy simán kérem,
S próbáltam én már letisztázni a békalencsét a tóba,
Angyalok ellen kavicsot gyúrni télen a hógolyóba, de ez
Kicsiország kicsi népe, elég komoly a képessége,
Egyenesen hátrahagyott búcsúszót kiváltó hangok,
Ez az ország, ez a széle, a mennyország határmezsgyéje,
Valahol még találkozunk, a bécsi kapunál, bájbáj…
Bájbáj…
Annyi mindent próbáltam már…
Bájbáj…bájbáj…
Próbáltam, próbáltam már…
Pequeno País
Tentei já apontar seus erros, seu deus,
Fiz um trato com meu demônio, que a vida é o irreal,
Tentei já retrair as palavras da minha boca,
Tentei já me dissolver em um copo de plástico,
E tentei já enfiar um desejo na profundidade,
Compensar a visão do meu eu superior em troca,
E tentei já iluminar o céu com uma lanterna,
Capturar as estrelas enquanto me beijava,
Pequeno país, seu povo é pequeno, mas tem uma habilidade séria,
Sons que deixam uma despedida para trás,
Se este país é a borda do paraíso,
Ainda nos encontraremos na porta de Viena, tchau tchau...
Tentei já negociar um alpendre no inferno,
Tentei falar com a multidão observada,
E tentei já me desligar das suas ervas, sua grama,
Mas a terra é um vazio, o céu é uma virgindade e não há quem aguente,
Tentei já atravessar os mares com meu povo,
Mas não era salgado e não era o suficiente, só pedi assim,
E tentei já esclarecer a lentilha d'água no lago,
Amassar pedras contra anjos no inverno na bola de neve, mas isso
Pequeno país, seu povo é pequeno, mas tem uma habilidade séria,
Sons que deixam uma despedida para trás,
Este país, esta borda, é a fronteira do paraíso,
Ainda nos encontraremos, na porta de Viena, tchau tchau...
Tchau tchau...
Tantas coisas já tentei...
Tchau tchau... tchau tchau...
Tentei, já tentei...