Tubo de Cobre

Az a rézcső, ami a vizet hozza, zöld rozsdás lesz egyszer

Az a kémcső, amiben por a szív, párás áttetsző rendszer,

Az az arc, ami bentről csillog, csak tekintet lesz egyszer,

Az a szem, ami nekem tetszik, holnap csak turistatenger,

Az az óra, amelyik bezár minket, elem nélkül nem jár,

Az a gép, ami a testem kér még energiát adjál,

Az a pénz, ami a hasznot hozza, semmi nem lesz egszer,

Az a füst, ami megutaztat, több komponensű vegyszer,

Az a könyv, ami az igét mondja, emlékből van írva,

Az a könny, ami sósan is csíp, tényleg ki lett sírva,

Az a pont, amin elindultunk, atomjaira van bontva,

Az a hely, ami rajtunk múlik, a lelkünkre van bízva,

Az a ránc, ami előbukkan, soha nem megy vissza,

Az az ősz, ami veled hullik, a hajszálvékony titka

Az a ránc ami előbukkan, soha nem megy vissza,

Az az ősz, ami veled hullik, a hajszálvékony titka,

Az a gép ami egyszer felszállt mehet még egy útra,

Az a gyár ami kifüstölte magát termelhet újra,

Az a kéz ami a jövőt nyújtja, májfoltos lesz egyszer,

De ez a láb még gyorsabban jön hozzám, mint megy reggel,

Az a kilincs ujjlenyomat-tárhely, a nyomozóknak vagyon,

Az a bugyi soha nem tetszett, aki hordta az jött be nagyon.

Aquele tubo de cobre que traz a água, um dia vai ficar verde e enferrujado

Aquele frasco onde o pó do coração se acumula, um sistema embaçado e translúcido,

Aquele rosto que brilha por dentro, um dia vai ser só um olhar,

Aquele olho que eu gosto, amanhã vai ser só um mar de turistas,

Aquele relógio que nos aprisiona, sem pilha não funciona,

Aquela máquina que ainda pede energia pro meu corpo, me dá mais um pouco,

Aquele dinheiro que traz lucro, um dia não vai valer nada,

Aquela fumaça que te faz viajar, um químico com mais de um componente,

Aquele livro que diz a verdade, foi escrito de memória,

Aquela lágrima que arde mesmo sendo salgada, realmente foi chorada,

Aquele ponto onde começamos, foi desmembrado em átomos,

Aquele lugar que depende de nós, está confiado à nossa alma,

Aquela ruga que aparece, nunca mais volta atrás,

Aquela brancura que cai com você, o segredo é bem fino.

Aquela ruga que aparece, nunca mais volta atrás,

Aquela brancura que cai com você, o segredo é bem fino,

Aquela máquina que um dia decolou, pode ainda fazer mais uma viagem,

Aquela fábrica que se esgotou, pode produzir de novo,

Aquela mão que oferece o futuro, um dia vai ter manchas de idade,

Mas essa perna vem até mim mais rápido do que vai de manhã,

Aquela maçaneta é um depósito de impressões digitais, é um tesouro para os investigadores,

Aquela calcinha nunca me agradou, quem usava sempre entrava com tudo.