Zsákmányállat
Úgyse hiszi senki el magának
Hogy amit lát az tényleg van
Hanem várja, hogy a valódi látványt
Jelzõ kürtszó felharsan
Szól a kürt, ellibben a függöny
Amit most látsz az tényleg van
Kár, hogy mikor körbenéznél
A szélben a mécsesed ellobban
És támad akkor olyan sötét
Amiben az élõk kezét
Többet nem találod
És ami elér azt ütöd-vágod
Zsákmányállat máját mosod
Egy névtelen patakban
Körülötted olajfoltok
Mézeskalács szívalakban
És úgy nézed az arcod benne
Mint régen a céllövöldében
Az a lány akinek lõttél egyet
Finom utalásféleképpen
Biztos helyrõl, régrõl tudom
hogy a Föld egy tányér és hogy azon
Az emberek és a kövek
Lesznek a mannához a köret
Animal de Caça
Ninguém acredita em si mesmo
Que o que vê realmente existe
Mas espera que a verdadeira visão
Seja anunciada por um toque de trombeta
A trombeta toca, a cortina se abre
O que você vê agora realmente existe
É uma pena que quando você olhar ao redor
A sua vela se apague ao vento
E então surge uma escuridão
Na qual você não encontrará mais
As mãos dos vivos
E o que te alcança você bate e fere
Você lava o fígado do animal de caça
Em um riacho sem nome
Ao seu redor manchas de óleo
Em forma de coração de pão de mel
E você olha seu rosto nele
Como antigamente no tiro ao alvo
Aquela garota que você acertou uma vez
Como uma sutil referência
De um lugar seguro, de muito tempo atrás
Que a Terra é um prato e que sobre ele
As pessoas e as pedras
Serão o acompanhamento para a maná