Az élet vendége
Az életnek vendége
Lettünk egy pár évre,
Jöjj hát, és táncolj velem!
Nincs rossz és nincsen jó,
Minden csak múlandó,
Mégis végtelen,
Mint körbetáncoló jelen.
Valljuk be, szép kedvesem!
A tegnapban elvesztünk,
S itt testünk van már csak jelen.
Az elmúlás rózsái közt
Elvérzett lélekkel rég,
Fekszünk csak félmeztelen.
De élnünk kell még itt lenn!
Az életnek vendége
Lettünk egy pár évre,
Jöjj hát, és táncolj velem!
Nincs rossz és nincsen jó,
Minden csak múlandó,
Mégis végtelen,
Mint körbetáncoló jelen.
Vár ránk vagy százegy halál,
Lélek- meg útvesztő,
Míg békét a szív nem talál.
Most úgy állunk kék ég alatt,
A széthullott álmok terén,
Mint virág mely' esőre vár.
O Convidado da Vida
O convidado da vida
Fomos por alguns anos,
Vem, e dança comigo!
Não há ruim e não há bom,
Tudo é só passageiro,
Ainda assim é infinito,
Como a cena que dança ao redor.
Vamos ser sinceros, meu bem!
Nos perdemos no ontem,
E aqui só nossos corpos estão presentes.
Entre as rosas da passagem
Com a alma ferida há muito,
Estamos apenas semi-nus.
Mas ainda precisamos viver aqui!
O convidado da vida
Fomos por alguns anos,
Vem, e dança comigo!
Não há ruim e não há bom,
Tudo é só passageiro,
Ainda assim é infinito,
Como a cena que dança ao redor.
Nos espera ou cem e um mortes,
Labirinto de almas e caminhos,
Enquanto o coração não encontra paz.
Agora estamos sob o céu azul,
No campo dos sonhos despedaçados,
Como uma flor que espera pela chuva.