Transilvanian Dreams
Álmodik a sötét erdõ
S fái között bús temetõ
Halott fáid átölelem
Régen halott minden bennem
Álmodik a folyó vize
S a tó csendes vízitükre
Halott tükör halott fénye
Elmúlott idõk emléke
Álmodnak a magas hegyek
S közöttük járó bús szelek
Fekete hegyre felmegyek
Onnan már vissza nem térek
Transzilvánia, szép földem
Erdõk, mezõk, s hegyek körben
Csendes álmodat vigyáztam
Veled együtt álmot láttam
Álmomban bús szélként jártam
Sötét erdõd fái voltam
Halott tó vizén feküdtem
Gyász ködödben elmerültem...
Sonhos Transilvanos
Sonha a floresta escura
E entre suas árvores, um triste cemitério
Abraço suas árvores mortas
Há muito tempo que tudo em mim está morto
Sonha a água do rio
E o lago, um espelho silencioso
Espelho morto, luz morta
Memórias de tempos que se foram
Sonham as altas montanhas
E os ventos tristes que nelas sopram
Vou subir a montanha negra
De lá, não voltarei mais
Transilvânia, minha bela terra
Florestas, campos e montanhas ao redor
Cuidei do seu sonho silencioso
Com você, sonhei um sonho
No meu sonho, andei como um vento triste
Fui as árvores da sua floresta escura
Deitei na água do lago morto
E me afundei na sua névoa de luto...