Túladagolt Idõ

Tempo de Queimar

Túladagolt Idõ

acendo mais um baseadomeggyújtok még egy szálat
a brasa queima devagar, a neve ainda esperaizzik lassan, a hó még várhat

as cordas puxam nas vértebrashúznak a vonók a csigolyákon
nos nervos tensionadosa feszesre hangolt idegeken
mais rápido do que o possívela lehetségesnél még gyorsabban
antes que eu envelheça em vãomíg haszontalanra nem öregedem
sem chance de escaparneki hiába a bordaterpesz
a resina não se importa comigonem sajnálja a gyantát rólam
se demorar anos, vai me curvarha évekbe telik is, belegörbít
para que eu só sonhe o que é permitidohogy csak amit szabad, azt álmodjam

acendo o último baseadomeggyújtom az utolsó szálat
a brasa brilha através da parede, a neve ainda esperaa falon át izzik, a hó még várhat

então, de qualquer forma, vai se jogar em mimaztán úgyis rámveti magát
quando acabar o prazo, não vai esperar maisha lejár a korhatár, tovább nem vár
chuta longe o caderno de partiturasmesszire rúgja a kottamankót
que não merece nada melhorúgysem érdemel mást
vira mais um pouco, quem sabe estourateker még rajta, hátha megpattan
afinaria mais alto, se soubessehangolna feljebb, hogyha tudna
se tocasse em mim algo suavejátszana rajtam valami szelídet
com seus dedos de gelo, de novo e de novojégcsap-ujja újra meg újra