Ballada a fegyverkovács fiáról

Balada do Ferreiro de Armas

Ballada a fegyverkovács fiáról

O inverno passa pela noiteTél fut az éjen át
Desabrocha a flor de geloNyílik a jégvirág
Em um novo berço chora uma vidaÚj bölcsõben sírdogál egy élet
O pai a levanta:Apja emeli föl:
Deste garotoEbbõl a gyerekbõl
Um ferreiro de armas será, se eu viver até láFegyverkovács lesz, ha addig élek

E assim foi, de fatoÍgy is lett bizony
Mas um belo dia ele disseDe szólt egy szép napon
Nunca mais vamos fazer armasNe csináljunk soha többé fegyvert
Não haverá guerraNem lesz háború
Com lágrimas, tristeKönnyes, szomorú
Veremos todos os homens felizesBoldognak látok majd minden embert

Funde um sininhoKis harangot önt
Veste-se de andarilhoVándorruhát ölt
Com o sino percorre o mundoA haranggal a világot bejárja
A canção ressoa suaveHalkan zeng a dal
Que ninguém ouveMit senki meg nem hall
E todos riem ao verS nevet rajta mindenki, ha látja

Um dia ele voltaráEgy nap visszatér
Para, mal consegue viverMegáll, alig él
Já não é mais quem partiu com os olhos fechadosMár nem az, ki elment lehunyt szemmel
O pai ri contenteApja jót nevet
Abra bem os olhosNyisd ki két szemed
Assim é o mundo e precisamos da armaIlyen a világ s kell a fegyver

Eu sei, eu sei, eu sei, eu sei, seu coração dóiTudom, tudom, tudom, tudom, fáj a szíved
Ainda assim, ainda assim, ainda assim, ainda assim você precisa entenderMégis, mégis, mégis, mégis meg kell értsed