Az Átok

A Maldição

Az Átok

Corpo queimado, catedral antiga.Testem kiégett, ódon katedrális.
A dor dorme bem lá no fundo.A kín szunnyad mélyén csupán.

Sinal rasgado, a asa do anjo também,Letépett jel az angyal szárny is,
As lágrimas dos velhos caem no rastro sangrento.A vének könnye hull vérzõ nyomán.
Das profundezas escuras surge a sombra,Mélysötétbõl tör fel az árnyék,
Da névoa densa, a vida grita.Homály mélybõl felsíró lét.

Nos rostos, uma marca,Az arcokon jegy,
Selo de Caim,Káin bélyeg,
Maldição escura, com cheiro de sangue.Sötéten izzó, vérszagú átok.
Nos ossos, um sinal,A csontokon jel,
Sem Deus,Istentelen,
Séculos de luto pelo Redentor.Megváltót gyászoló évszázadok.

A súplica não é pra mim,A könyörgés nem értem szól,
só um sacrifício da minha carne.csak áldozat a húsomból.
A cruz agora só espera por mim,A kereszt már csak (én)reám vár,
Solidão ancestral nos túmulos.õsmagány a síroknál.

As lágrimas de nossas mães caem como piche.Anyáink könnye hull szurok lékbõl.
Seus corpos torturados dão vida a novos corpos.Meggyötört testük új testet ád.

Nossa alma foi expulsa da graça,Lelkünk kitaszítatott kegyelmébõl,
Nosso pai plantou em nós a semente da morte.Apánk belénk oltotta a halál magvát.
Nosso sangue é um banquete canibal, destrutivo,Vérünk önemésztõ, pusztító nász,
A fé de nossos filhos é condenação.Utódaink hite elkárhozás.

Nos rostos, uma marca,Az arcokon jegy,
Selo de Caim,Káin bélyeg,
Maldição escura, com cheiro de sangue.Sötéten izzó, vérszagú átok.
Nos ossos, um sinal,A csontokon jel,
Sem Deus,Istentelen,
Séculos de luto pelo Redentor.Megváltót gyászoló évszázadok.