Gyermekek Voltunk

Éramos Crianças

Gyermekek Voltunk

Sinto que ainda somos criançasSokszor úgy hiszem, hogy még gyermekek vagyunk
Um menininho, uma menininha, brincando na poeiraEgy kisfiú, egy kisleány és lenn a porban játszhatunk
Nossas mãos sujas e nossos lábios se tocamPiszkos kis kezünk és az ajkunk összeér
Uma menininha, um menininho se beijam, seus rostos cheios de luzEgy kisleány, egy kisfiú csókol, arcuk csupa fény

É preciso ver que não volta, nunca mais volta jáLátni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Aquela bela época é passado, oh que penaAz a szép idő a múlté, ó de kár
Mas é preciso ver que não volta, nunca mais volta jáDe látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Aquela bela época é passadoAz a szép idő a múlté

Vejo seu rosto em fotos empoeiradasPoros, rossz fotókon nézem arcodat
Um meio sorriso, uma grande careta, e ainda ouço sua vozEgy fél mosoly, egy nagy grimasz, s hozzá még hallom hangodat
Por que isso é mais importante que tudo pra mim?Miért fontosabb ez mindennél nekem
Não sei por que insisto em lembrar de vocêÉn nem tudom emlékedet miért, miért erőltetem

Pois é preciso ver que não volta, nunca mais volta jáHiszen látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Aquela bela época é passado, oh que penaAz a szép idő a múlté, ó de kár
Pois é preciso ver que não volta, nunca mais volta jáHisz l látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Aquela bela época é passado, oh que penaAz a szép idő a múlté, ó de kár
Pois é preciso ver que não volta, nunca mais volta jáHisz l látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Aquela bela época é passado, oh que penaAz a szép idő a múlté, ó de kár
Pois é preciso ver que não volta, nunca mais volta jáHisz l látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Aquela bela época é passado, oh que penaAz a szép idő a múlté, ó de kár