Féreg

Verme

Féreg

Lágy csendben simogat a carne, enquantoLágy csendben simogat a hűs báj, míg
com o corpo em chamas eu vivoforrongó testtel élem át
Com a mente pulsando, me chama, toca em mim enquantoLüktető aggyal hívogat, hozzám ér míg
algo sombrio me cobre e queimavalami sötét rámborul és éget

Quero falarSzólnék
Desejando o toqueVágyva az érintést
Quero me estender a vocêNyúlnék feléd
Mas minha mão se fecha em punhoDe kezem ökölbe szorul
QueroVágynék
Assim como a noite espera a auroraAhogy az éj várja a hajnalt
E eu voariaés szállnék
Mas o sorriso se transforma em uma caretaDe a mosoly vicsorba borul

Por que eu seria diferente, por que eu seria bomMiért lennék más, miért lennék jó
Um verme na minha cabeça, que vêFéreg az agyamban, aki lát
Tudo que está prestes a ruirMinden pusztulni való
Cobre meus olhos da lamaElfedi szemem elől a sár
O ouro se torna cinzaAz arany szürkébe fordul
Não vejo se há algo lá em cima me esperandoNem látom, van-e fent, ami vár
Caminho em direção à luz, o monstro resmungaLépek a fény felé, a szörny felmordul

Manso e íntimo, dorme pacificamente, enquantoSzelíd és meghitt, békésen szunnyad, míg
aguarda por mim com um sorriso sem rostoarctalan mosollyal vár rám
Na penumbra latente, me chama de forma sinistraLappangó szürkületben, baljósan megszólít
Desce das nuvens que se acumulamGomolygó felhőkből száll alá

E eu teria medoÉs félnék
Mas minha raiva é mais forte que euDe dühöm erősebb nálam
Eu fugiria, eu fugiriaElfutnék, elfutnék
Mas o barulho me prendeDe fogva tart a zaj
O que eu ouço, eu ouço aquiAmit hallok, itt hallok
Dentro grita, controlaBent szól, irányít
Quero falar, mas sou incapazSzólnék, de képtelen
Ouço a mim mesmo e dóiHallom magam és fáj

Por que eu seria diferente...Miért lennék más...