JáNOS VITéZ

János, o Valente

JáNOS VITéZ

János, o valente, caminha pela rua,János vitéz lépked az utcán,
e está sozinho, mas não tem medo,egyedül van, mégse fél,
conta sobre batalhas amargas e belaskeserü-szép csatákról
que o vento sussurra atrás dele.mesél a háta mögött a szél.

Ele cravou sua arma afiadaA sárkány szívébe döfte
no coração do dragão,éles fegyverét,
mas sentiu que ainda não o matou,de érezte, hogy nem ölte még meg,
oh, a essência da fera.ó, a fenevad szellemét.

Os jornais todos noticiaramAz újságok mind megírták
as notícias da vitória,a gyözelmi híreket,
mas János, o valente, sabiaJános vitéz mégis tudta,
que ainda não era hora de comemorar.hogy ö most még nem ülhet ünnepet.

Pois está sujo de sangue negroHisz fekete vértöl mocskos
o tesouro que ele recuperou,a visszaszerzett drágaság,
e a cidade está infestada de vermes,s férgektöl nyüzsög a város,
a escuridão não se rendeu.a sötétség nem adta meg magát.

János, o valente, pega o ônibus,János vitéz buszra száll,
com um olhar atento,szemében éberség,
a luta final e mortala végsö halálos harc
o aguarda em algum lugar na estrada.az úton valahol várja még.

Ele olha para a Citadela,Felnéz a Citadellára,
a rua e a praça estão escuras,sötét az utca és a tér,
mas a névoa lentamente se dissipa,de a homály lassan eloszlik,
aonde ele pisa, aonde quer que vá.ahova lép, ahová csak elér