Õszi Varázslok

Feitiços de Outono

Õszi Varázslok

Das brasas da luz que brilhaKelõ fények parazsából
bate a alma, bate a alma,lüktet a lélek, lüktet a lélek,
nas fendas verdes só nascemzöld résekben születnek csak
os silêncios das distâncias que se espalham.szertehajló messzeségek csendjei.

Vamos atravessar jardins perdidos,Átvágtassunk tûnt kerteken,
não há pecado, não há pecado -nincsen bûn, ugye nincsen bûn -
em roupas novas, com um longo cachecolÚj ruhában, hosszú sálban
sonhando e com olhos grandes, vamos voar.álmodón és nagyszemûn röpüljünk.

Vamos passar por sete maresÁltalmenjünk hét tengeren
barcos selvagens, barcos selvagens,vad hajók, mi vad hajók,
naquele livro encadernado vamos pintar tudocsatos könyvbe fessünk mindent
assim seremos feiticeiros.úgy legyünk mi varázslók.

E vamos bater em grandes coraçõesÉs nagy szívekbe kopogtassunk
nos outonos, ei, nos outonos!õszökön, hej õszökön!
Deite-se ao meu lado, menina morta,Feküdj mellém, halott lányka,
sussurre agora que tudo vai voltar.suttogd most, hogy visszajön minden.